| Milyenek is vagyunk valójában? |
| 2010. március 23. // 16:40 |
|
Azt mondják, ha meg akarunk ismerni egy várost, látogassunk el a piacára! Igazuk van azoknak, akik felismerték ezt az igazságot, hiszen a piac valóban egy olyan közösségi tér, ahol az emberek mindenféle státusz, álarc nélkül találkoznak egymással, nem kötnek olyan szigorúan a társadalmi elvárások, a pecsenyesütőnél vagy gombavizsgálónál mindegy is, hogy ki ügyvéd, ki tanár, ki kétkezi munkás. Ezért van az, hogy olyan sokan szeretünk piacra járni. Bár elsőre talán úgy tűnhet, az ember a vásárlás miatt látogatja a helyet, félig-meddig be kell vallanunk: ez csak jó apropó egy ízes beszélgetéshez, nagy találkozáshoz. A piacnak ugyanis hangulata van, a piacon élet van, ezért szeretjük annyira. Szeretetünk miatt azonban nem hunyhatunk szemet afelett, hogy, bizony, az sem mindegy, milyenek a körülmények, kényelmes-e a vásárlás, rend van-e a környéken. Márpedig ezen a téren volt törleszteni valónk Kaposváron. Hogy ne csak az alapján alkosson képet rólunk az ide érkező, hogy milyenek vagyunk egyenként, hanem az alapján is, hogy mennyire élünk közösségként. Márpedig ennek egyik fontos fokmérője éppen az, hogy milyen állapotban vannak a közösségi tereink. ![]() Nagy öröm tehát, hogy múlt héten letehettük az új Kaposvári Nagypiac alapkövét. Egy régi álom megvalósulásáról van szó. Egy olyan áloméról, amely nem csupán egyesek, hanem minden piaclátogató ember fejében megszületett már. A Baross Gábor utcában nyár végén állni fog a kétszintes parkolóház, rajta az új vásárcsarnok, azt követően pedig megkezdődik a jelenlegi piac területének rendezése. Olyan piac épül, amely után valóban hozzánk méltó képet kaphat rólunk a Kaposvárra látogató vendég. |
|
|


