| Az erős közösségről |
| 2010. szeptember 02. // 15:13 |
|
Szerdán bő két hónapnyi hallgatás után ismét megszólalt az iskolákban a csengő, és megkezdődtek az óvodai foglalkozások is. Tisztán emlékszem arra, hogy gyermekkoromban mennyire vegyes érzelmek kavarogtak ilyentájt bennem. Egyrészt bántam, hogy vége a mindig rövidnek tűnő nyári szünetnek, hogy az egész napi játék helyett, bizony, a tanulás is újra a mindennapok része lesz, másrészt pedig vártam a találkozást az osztálytársakkal, s talán a tanárokkal is. Gyanítom, hogy ma is hasonló érzésekkel ülhetnek be a padba a gyerekek. Ezekből persze egyenesen következik, hogy ma szülőként, vagy éppen intézmény fenntartóként mit is kell tennünk. Minden szülőnek és pedagógusnak az a feladata, hogy a gyermekeit, illetve a rá bízott tanulókat a legnagyobb szeretetben nevelje, terelgesse, adjon át nekik minden tudást, vértezze fel őket sok-sok értékkel, hogy olyan felnőttekké váljanak, akik életükkel, munkájukkal, kiállásukkal képesek lesznek a nemzet felemelkedése érdekében tenni. S ami nagyon fontos, meg kell tanítani nekik, hogy mindezt nem magányosan, egyedül kell véghez vinniük, hanem együtt. Mert csak úgy lehet, csak úgy érdemes. Bizony, az iskola az egyik legfontosabb színtere a közösségi nevelésnek. Ezért Kaposváron olyan iskolákat működtetünk, amelyek a gyermekek egyéni testi, lelki, szellemi fejlesztésén túlmenően erősítik a közösséghez való tartozás tudatát is. Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!  Ezen célok érdekében számos újítást vezetünk be. Jövőre magasabb anyagi támogatást kapnak az iskolák, hogy tanulóik mindegyikét elvihessék osztálykirándulásra. A megújuló városi fürdőben pedig megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy minden első osztályos kaposvári kisgyermek részére biztosíthassuk a tanórai keretek között zajló ingyenes úszásoktatást. Elindítjuk továbbá a grundprogramot is, füves labdarúgó pályákat, földes kerékpár pályákat, parkröplabda és streetball pályákat építünk a város több pontján. Csupa olyan intézkedést hozunk, amelyek boldogabbá, erősebbé teszik a gyermekeinket. Olyan lépéseket teszünk, amelyekkel elérhetjük, hogy a gyerekek a szabadidejükben értékes dolgokkal foglalkozhassanak. S bizony, ha tanévkezdésről szólunk, beszélnünk kell a pedagógusokról. A tanárokról, akikre az elmúlt években méltatlanul sok terhet róttak. Bízom abban, hogy nő az állam oktatás iránti pénzügyi elkötelezettsége is, és abban is, hogy a kormány visszahozza a pedagóguspálya presztízsét anyagi elismertségében is. |
|
|
